Keszthelyen született 1818 december 25-én, iparos családból. A helyi premontrei gimnázium tanulója volt. Filozófiai tanulmányait a gyõri akadémián folytatta. Filozófiai tanulmányainak befejezése után belépett a csornai premontrei szerzetes rendbe. A noviciátus (próbaidõ) elvégzése után ismét Gyõrbe került, a Teológiai Fõiskolára. A fõiskola elvégzése után 1843-ban szentelték fel. A fiatal szerzetes elõször a rend szombathelyi gimnáziumában tanított 1843-1846 között, mint szónoklat - és nyelv tanár. 1845-ben a türjei rendházba vonult és itt készült fel a költészettani elõadásaira. 1847-ben kapott kinevezést a rend keszthelyi gimnáziumába.

Az 1848-as szabadságharc Zala megye önkéntes csapatának a meg-szervezésében, rendtársával, Sebesy Kálmánnal együtt vett részt. (Sebesy Kálmán 1815 május 4-én Gyõrben született. Ugyanitt tanult bölcseletet, filozófiát és teológiát. Késõbb a premontrei rend keszthelyi gimnáziumában a második, majd a harmadik nyelvészeti osztályt tanította.).

A határ õrizetére rendelt mozgósított nemzetõri csapatban, Sebesy Kálmán századosként, Laky Demeter pedig nemzetõri fõhadnagyként a Muránál teljesített szolgálatot.

Laky Demeter 1848 tavaszán és nyarán a nemzetõrség, majd a honvédség szervezésében segédkezett. Ellenségei is elismerték, hogy: „néplelkesítõ szavaival többet ártott a császáriaknak, mint egy kis hadsereg".

1849 május közepén Csertán Sándor kormánybiztos Keszthelyre érkezett. Csertán kormánybiztos érkezését követõ vasárnapon Laky Demeter szónokolt az egybegyûlt tömeghez „és azt feltüzelte, hogy az minden lehetségest tegyen meg a megszerzett szabadságért és a császári csapatok fegyvereinek leghatározottabb ellánállást tanúsítsa.„ Késõbb Laky Demeter Hertelendy László szolgabíró kíséretében Páhok, Sármellék, Vita és Zalaszántó községekbe ment, hogy buzdítsák a népet az ellenállásra. Laky július 15-én Zalaváron 100, Sebesy Vonyarcon és Vashegyen mintegy 60 fõt szedett össze.

A Világosi fegyverletétel Lakyékat Keszthelyen érte. Knezevich szeptember elején bevonult Keszthelyre, Laky és Sebesy ellen elfogatási parancsot adott ki. A szõlõ hegyekben bujdosó két szerzetest Jeruska János Rezi plébános fogadta be és bujtatta a plébánia épületében. Itt fogták el a bujdosókat szeptember 6-án hajnali 2 órakor. Elfogták ekkor a Rezi plébánost és a Rezi község bíráját is, de késõbb õket szabadon engedték. Lakyék ellen a vád az volt, hogy: „az ottani vidéken addig nem lehet nyugalomra gondolni, amíg õket ártalmatlanná nem teszik." Mivel semmit sem tagadtak ezért mindkettõjükre halálbüntetés várt. Kempelen tábornok 8 évi várfogságra változtatta a halálbüntetést. Ebbõl 2 és fél évet az olmützi kazamatákban raboskodtak.

Laky olmützi fogságában ezt írta az õt ábrázoló szénrajz hátoldalára: „Laky János Demeter csornai prépostságbeli kanonok, s hitszónok: 1848-ban nemzetõri fõhadnagy 1849-ben népszónok és népfelkelési vezér, s azon év 15-én elitéltetett 8 évi várfogságra vasban. Olmütz okt. 22. 1850." Késõbb pedig másfél évet a csehországi Josefstadt-ban raboskodtak.

A császári parancs szerint 1853-ban kegyelemben részesültek. (Ebben az évben kötött Ferenc József házasságot és ez alkalomból amnesztia rendeletet adott ki.)

A csornai premontrei rendházba voltak internálva, s onnan csak a megyefõnök engedélyével távozhattak el. A tanítástól el voltak tiltva.

Életükben az 1861-es esztendõ hozott változást, de többet Keszthelyre nem térhettek vissza. Késõbb Laky Demeter rendjének kormányzó perjele lett. Stilisztikai poétikai és retorikai tankönyvei a maguk idején igen elterjedt volt. Õ az elsõ magyar nyelvû iskolai poétika szerzõje.

Fõmûve: A költészetnek rövid elméleti s gyakorlati rendszere és történeti vázlata.

Sebesy 1861 után elõször jószágkormányzó a rend birtokain, majd az 1860-as évek közepétõl a szombathelyi fõgimnáziun tanára. 1861 május 25-én Csornán halt meg.

Laky Demeter szintén Csornán halt meg 1902. augusztus. 2- án. A szabadság-harcban résztvettek emlékoszlopa mellé temették el.